Ahogy közeledik az indulás dátuma, úgy érzem az izgalom is egyre nagyobb bennem. Minden olyan eseménynél, amit nagyon várok, próbálom előre elképzelni szinte percre pontosan a történéseket. Azt gondolom, hogy ha úgy érzem ott tudok lenni az adott szituációban, akkor az biztos, hogy meg fog történni, ha valahogy nem tudom beleképzelni magam, vagy elmosódik, szétúszik a kép, akkor még nem biztos, hogy meg fog valósulni. Hogy értsétek miről is beszélek :) pl. odaképzelem magam a hajóra, amiről Ukulhason kiszállunk, várnak ránk Aslam és a családja, Younos, és még néhányan, akik  tudom, hogy várják az érkezésünk, de mivel mindenki be van ijedve a vírustól, ezért nem merjük megölelni egymást, bár nagyon szeretnénk, hisz közel 1 éve nem láttuk egymást. Kicsit kényszeredett lesz a helyzet, és én biztos elbőgöm magam. Szóval ezt a helyzetet kristály tisztán látom magam előtt…ergo, meg fog történni :D Nos, így képzelgek mostanában, és ezernyi helyzetet tudnék még elmondani, amiben látom magam előre.

Ti hogy vagytok ezzel?

Ti is szoktatok így előre megélni helyzeteket?

Nem biztos, hogy ez túl jó dolog, de soha nem is mondtam, hogy én egy tökéletes ember vagyok. Én egy tervező ember vagyok, nem nagyon szeretem a spontán és váratlan dolgokat. Ezért is volt borzasztóan nehéz nekem az elmúlt időszak, hiszen pont tervezni nem lehetett semmit előre. Én akkor kezdek el újra élni, és lételememben lenni, ha tervezhetek, ha gondolkodhatok előre, tudom, hogy mire számíthatok, mi vár rám, egyszerűen nem tudok csak a mának élni, „majd lesz valahogy” címszóval.

Ezért van az is, hogy minden érkező vendégünkért izgulok, ahogy leszállnak a reptéren hívom őket, hogy minden rendben van-e, jól utaztak, csomagok megvannak-e, képviselőnket megtalálták-e, és csak akkor nyugszom meg, amikor már a hajón ülnek, elindultak Ukulhas felé és minden terv szerint halad. :) 

Most pillanatnyilag a legnagyobb izgalom, hogy a vízumot megkapjuk és ha minden jól megy, akkor jövő héten ez meg is lesz. Aztán lassan elkezdjük a bőröndöt összerakni, hogy lássuk, mi fér és mi nem, esetleg lesz-e még valami, amit be kell szereznünk.

Mindeközben a tavalyi fotókat nézegetem és rendezgetem, dolgozom a blog állandó oldalain, például elkészült a „fakultatív programok” és „GY.I.K.” menük is, nézzétek meg ezeket is!

És néhány tavaly decemberi fotó teszek most ide, ahol a közelgő viharfelhők tették félelmetesen széppé a látványt. Már csak néhány nap és újra élőben láthatom :)